Huszonhatodik nap (2015. 08. 09. Vasárnap)

Ma a tegnapihoz hasonlóan 11-kor keltem, bár nehézkesebben, mint tegnap, tekintve a késői fekvést.  Kinéztem az ablakon, szép napos idő vol...

Ma a tegnapihoz hasonlóan 11-kor keltem, bár nehézkesebben, mint tegnap, tekintve a késői fekvést.  Kinéztem az ablakon, szép napos idő volt, úgyhogy a fekete alapon fehér tollakkal díszített ruhámat vettem fel, kreáltam egy kócos kontyot a fejem tetejére, majd szétnéztem az interneten is. Elgondolkodtam, hogy elmegyek a moziba és megnézem a Pixels-t, de 5:45-kor kezdődik a film, és 5 után drágábbak a jegyek. Ráadásul ha 3D-s, akkor még drágább, akkor már 10 font. És tekintve, hogy spórolok, nem nagyon húz a szívem a mozi felé. A másik kimozdulási lehetőség még az edzőterem, de ma azt sem akarom csinálni xd Igazából semmit nem akarok, csak fetrengeni és pihenni. Holnap egész nap London utcáit fogom róni, kedden meg szerdán meg tudok menni edzeni. Szóval itthon maradtam, és nem bántam meg. Megint skype-oltunk anyuval és Saif-fel, megnéztem két filmet is, a Szörny Egyetemet és az Év csatáját. Mindkettő jó volt, bár az utóbbi jobban tetszett. De az elsőnél a PIXAR-os kis lámpás intróról nekem mindig a Toy Story jut eszembe :D Aztán felszólt Dillan, hogy grilleznek vacsit, csatlakozzak, úgyhogy felpattantam és lementem. Nagyon fincsi volt a vacsi, még most is tele vagyok. Ettem egy hamburgert, amiben óriási volt a husi, két csirkecombot, két ilyen pálcikára feltűzött sorozatot -"kolbász" és csirkefalat váltakozott rajta-, egy gombát meg ilyen salit. Plusz ittam két pohár ásványvizet, úgyhogy mozdulni is alig bírtam. Még vár rám lent a konyhában egy szelet sajttorta, de azt ma már tuti nem tudom benyomni :D Aztán Dillan nyaggatta az anyukát, hogy menjenek ki a parkba krikettezni egy kicsit, és az anyuka megígérte neki, hogy kimennek majd. Aztán felvetette, hogy mivel úgysem mentem ma az edzőterembe, jót tenne a mozgás, miért nem visz ki engem. Mondtam neki, hogy ez aljas volt, de csak jót nevettünk a dolgon. Végül kimentünk ketten, én dobáltam a labdát, Dillan meg ütötte. Egyre ügyesebb vagyok, olyankor meg is dicsért, sőt volt, hogy elképedt, hogy milyen jót dobtam. De volt, hogy nagyon ergya voltam, akkor viszont kegyetlenül kiröhögött. De hát na :D Aztán bejöttünk, néztem egy kicsit a Csángós "Viszontlátásra Jászberény" műsort, ami pont a Jártató kalocsi műsoránál tartott, így épp jókor érkeztem. Egyszer csak hallom fentről, hogy a kissrác kiabál, hogy "Valaki itt nagyon büdös. Ja, én vagyok!" és beleugrott a vízbe. Igazi gyerek, na. Mondjuk, a történethez hozzátartozik, hogy az anyja többször is szólt neki, hogy menjen fel a nappaliból, ő meg a füle botját sem mozdította, mire odamentem hozzá, átdobtam a vállamon és felcipeltem. Az anyuka annyira nevetett, hogy a könnye is kicsordult, ahogy látta, hogy cipelem a fiát a vállamon, aki a hátamon megtámasztva a tabletet lógva játszik rajta. :D
Most pedig megnézem a Babysitting - A felvigyázó című filmet, bár a Billy Elliot-ot akartam, de nem töltötte be :( Sebaj, arra is sort kerítek, mivel nincs semmi jó sorozat.
Holnap pedig reggel irány London! Ahol stílusosan szakadni fog az eső. Éljen! :D És végre találkozunk Brigivel, el sem hiszem, olyan hosszú idő után...
Jaj, tegnap amúgy meglepődtem, mert ugye megkaptam a fizumat, és eddig mindig húszasokban, tízesekben és ötösökben kaptam. Most meg volt köztük egy ötvenes is, és annyira meglepődtem az új pénztől, hogy vagy öt percen keresztül tanulmányoztam :D Persze már akkor, mikor senki nem volt itthon :D

You Might Also Like

0 megjegyzés

Flickr Images