Tizennegyedik nap (2015. 07. 28. Kedd)

Két hete! El sem hiszem... Nagyon durva, hogy telik az idő, főleg, hogy még csak most kezdődött a hét, és holnap már szerda. Attól, ahogy ...

Két hete! El sem hiszem... Nagyon durva, hogy telik az idő, főleg, hogy még csak most kezdődött a hét, és holnap már szerda. Attól, ahogy az idő telik, annyira iskolában érzem magam, hogy az hihetetlen...
A mai nap nagyon nyugodt volt, főleg, mert nem volt itthon Dillan. Na nem mintha annyi dolgom lenne, mikor itthon van, de azért na, még így is volt különbség. Szóval este kiderült, hogy jó lenne, ha reggel mégiscsak fel tudnék kelni, adjak reggelit Dillan-nek meg ilyenek. De mire 8-kor kimentem, ő már megreggelizett (elképesztő, hogy a kölykök mennyire nem értékelik, ha van egy kis lehetőségük aludni NYÁRON, és ahelyett, hogy tízig aludnának, hétkor már ébren vannak....), úgyhogy csak ültünk és TV-ztünk fél 9-ig, amikor elment felöltözni, és már indultak is. Én pedig egyedül maradtam itthon -amit egyébként nagyon értékelek. Egy tök idegen család két hét után (sőt, már kb. 5 nap után, mert nem ez az első alkalom) egyedül mer hagyni a házában tudva, hogy nem csinálok semmi butaságot, nem gyújtom fel a házat, meg semmi ilyesmi. Ez azért azt is jelenti, hogy megbíznak bennem és tetszik nekik, amit cisnálok-, így végül főztem magamnak keménytojást, vágtam mellé paradicsomot, egy kis pulykasonkát is tettem a tányérra, meg melegítettem egy adag sajtot is, mint régen csináltam. Ez volt a reggelim, aminek fogyasztása közben Twisted-et néztem Avan Jogia főszereplésével, amit szintén nagyon értékelek :D Aztán kihasználva, hogy nem kell sietni, nem is furcsállják meg semmi, úgy döntöttem, veszek egy jó meleg fürdőt, ami majd felmelegít (ugyanis az utóbbi pár napban olyan hideg volt, hogy a téli meleg zoknim volt rajtam reggel és este). Úgy is lett, nagoyn élveztem *-* 
A fürdő után pedig folytattam izgalmas tevékenységemet, a sorozatnézést, de időnként megspékeltem egy kis táncolással vagy olvasással is, hogy ne teljen olyan egyhangúan az idő. Gondolkodtam ebéden, de nem igazán voltam éhes -amiért külön büszke vagyok magamra!-, így végül nem ettem. Három órakor megjöttek a srácok, Dillan és Jack. Csináltam nekik epres kakaót, de természetesen, mikor beraktam a mikróba, kifutott a tej, úgyhogy takaríthattam mikrót a nap első feladataként... De végül, mikor felvittem a srácoknak egy-egy csokis fánk kíséretében a kakaójukat, megkóstolták, és közölték, hogy "Kaphatnak-e szívószálat?"... Miután vittem nekik pedig azt mondták, hogy "Ha őszinték akarnak lenni, meg kell, hogy mondják, hogy nagoyn finom", úgyhogy büszke voltam. Kockultak egy kicsit a tableten, majd játszottunk a Ker Plunk-kal, amiről csináltam képeket, csocsóztunk és megint előkerült a Game of Life is, amit amúgy hárman érdekesebb játszani. Na, az eredményekről annyit, hogy a Ker Plunk-ban én nyertem vagy négyszer, egyedül az utolsóban vesztettem. Csocsóban én most nem játszottam, de azt hiszem, 1-1 lett végül az eredmény a srácok között, a Game of Life-ban pedig Dillan lett az első -milyen meglepő!-, Jack a második, én pedig az utolsó -még meglepőbb! :D-. De már kezdem elfogadni, nem is reménykedem, hogy nyerhetek valaha is ellene. Így hát gyorsan eltelt a két óra, míg megjött az anyuka. Ezek után vele is beszélgettünk egy kicsit, előkerültek a tegnap esti óriásveszekedés részletei, ahol Terri a saját oldalán állt,  Dillan  is a sajátján, Jack pedig ingázott, velem együtt.Végül persze nem jutottunk dűlőre, de megpróbáltuk. Aztán a srácok még játszottak a tableten, én olvastam, aztán a srácok harcoltak egymás ellen, ahol én voltam a védőbástya, mindig azt védtem, aki épp veszíteni látszott. Miután elmet Jack és az apukája -aki egy Range Rover-rel jött érte, ami gyönyörű, de akkora, mint egy ház, basszus! Csináltam is képet róla úgy, hogy mellette van a szomszéd tök átlagos méretű autója, cska hogy illusztrálhassam :D-, már nem nagyon volt dolgom, így bejöttem a szobámba, skype-oltam anyuval, aki elmesélte az új élményeket a menekült táborban. Tényleg nagyon vicces, előttem van a kép, ahogy a magyar édesanyám, aki 5 éve él lassan Ausztriában, így elég jó a némete, igyekezik angolt tanítani az araboknak, akik nem beszélnek sem angolul, sem németül, ráadásul az ABC-jük is teljesen más. Hát na, tényleg egy élmény lehetett, annyira ott lettem volna! :D
Szóval ennyi történt ma, tényleg nem volt egy izgalmas nap, de ilyen is kell. Holnap jobb lesz, ugyanis majd jön valamikor 11 körül a magántanár, aztán Jack, majd 3-ra megyünk a moziba, hogy megnézzük az Agymanókat, ami itt még csak most jött ki. A srácok teljesen be vannak zsongva, és én is izgatott vagyok :D Éljenek a gyermeklelkűek! 

Ja, és tegnap kiderült, hogy van pár plusz olvasóm, akik nem követnek a blogon, de minden nap olvassák a bejegyzéseket, ami nagyon jól esik, és köszönöm az érdeklődést! <3

You Might Also Like

0 megjegyzés

Flickr Images