Szóval, tegnap reggel Kamyval suli. Törin nem írtunk, szóval hiába tanultam volna :P. Töriről 8-kor eljöttünk, és mentünk az Ifjúsági Házba. Ott nagyon jó volt, mindenki máshogy jött ki, mint ahogy bement. Mindenkire hatással volt. Mindenkire ráfért volna ez. De... egyszerűen fantasztikus volt. Annamariék( a tanár Annamari) sem bírták ki sírás nélkül. Meg mindenki magába nézett. Még ofő is azt mondta, hogy ahogy a szemünkbe nézett, olyat látott, amit nagyon ritkán, nagyon kevés embernél.Mind egy, a lényeg, hogy nagyon nagyon jó volt. Aztán utána visszamentünk a suliba. Akkor már folyt a 4. óra. Bementünk, és beszélgettünk. De mosolyogni nem bírtunk. Mindenki sírt. Én is. De nem a szomorúságtól. Inkább... meglepődtem, hogy teljesen máshogy látom magam, meg az egész életem, mint eddig. Aztán meg lyukas. Tanultam egy kicsit, meg Lettyvel beszélgettünk. Angol nyelvtanon megírtam a TZ-t. Tiszta könnyű volt, 25 perc alatt végeztem. A másodikról meg elmentem énekkarra. Az anyagot majd bepótolom. Énekkaron csak kicsit énekeltem. Vagyis azért, mert alig volt közös éneklés, csak szólamonként volt, és az alttal gyakorolt a legkevesebbet. De ment. Aztán buszmegálló. Ott hülyültünk sokat. :D Hazaértem, ettem, aztán gépeztem. Vigasztaltam, meg feldobtam Vivi kedvét. :D Aztán elmentem az Ifjúsági Házba. Előadásra, az Osonó előadására. Nagyon jó volt. Nem olyan jó, mint a gyakorlat, de ez is hihetetlenül jó volt. Nagyon meghatott. Sírtam is...megint... XD Aztán, mikor már mindenki elment, megvártam, míg beszélgettek egy kicsit, addig én is beszélgettem a Malom Filmszínház igazgatójával. Aztán bementem hozzájuk, beszélgettünk, és kérni akartam autogramot, de azt mondták, hogy az ő aláírásuk nem számít, és adtak egy DVD-t. Amin ők vannak, meg Thaifölt. És az sokkal értékesebb. :) Utána meg hazajöttem, gépeztem, meg lefeküdtem. Ennyi. De most megyek is. :)

Partfis :P