Fellépés Szentandráson avagy Anita szülinapja sok-sok újdonsággal.

Igaz, hogy ez a kép Komáromban készült, de jobb, mint a semmi. Amit lesznek új képek a mai napról, hozom. BOLDOG SZÜLINAPOT ANITA!! <3...

Igaz, hogy ez a kép Komáromban készült,
de jobb, mint a semmi. Amit lesznek új
képek a mai napról, hozom.
BOLDOG SZÜLINAPOT ANITA!! <3

~MERT HIRTELEN KINYÍLT A FÖLD ALATTAM, TE ELTŰNTÉL, ÉN MEG ITT MARADTAM...

Sziasztok!

Egyébként is régen jelentkeztem, de mivel épp most értem haza (na jó, 10 perc talán eltelt azóta... És most van 23:52), naplót írni meg nincs erőm, így, gondoltam, leírom, hogy mi történt ma, lehetőleg még mielőtt elfelejteném (aranyhal memória, hozzá lehet szokni :D ).
Szóóóóval :D Mivel tegnap este Zsófinál aludtam (már úgy hiányzott!), így reggel gyakorlatilag fejvesztve rohantam a sulis kórusra. Biciklivel -Zsóéktól kaptam kölcsön- eltekertem (reggel negyed 8-kor. Volt vagy 1°...) hazáig, itthon ledobtam a cuccaimat, felkaptam a sulikórusos cuccaimat, és Kamival elindultunk sulikórusra. Aha, csakhogy ő biciklivel volt, és bár próbált lassan menni, nyilván nem tud annyira lassan hajtani, mint ahogy én sétálok (szerintem senki nem tud :D), így gyakorlatilag futottam mellette :"D
A suliba beértünk 8-ra, sőt, még a COOP-ba is átmentünk innivalóért (MIZO kakaó és narancslé), de még így is előtt értünk oda, mint a kórus 95%-a. Negyed 9-re megérkezett Kati néni és még egy pár tag, mondjuk, így sem voltunk olyan sokan, mint azt Kati néni szeretné, de ez is valami. Aztán megérkezett Anita. Full kómásan, másnaposan (vagy aznaposan) betámolygott a terembe, én meg azonnal a nyakába vetettem magam, és a fülébe ordítottam, hogy "BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!". Örülhetett nekem :D Aztán utánam Kami is felköszöntötte, meg Viki is. Aztán odaadtuk az ajándékokat. Tőlem megkapta a tegnap Zsóval közösen készített muffin-okat (Kiemelném, hogy az MUFFIN és nem máffin!!!) -amit egyébként elmondása szerint imádott, tök fincsi lett :3 Én meg virultam :D-, Kamitól megkapta a rajzot, aminek szintén örült, Viki meg odaadta neki a fotóalbumot. Amibe tegnap egy csomó ideig válogattunk képeket. De telitalálat volt, nagyon örült neki! :D
Egyébként a kóruson nem volt semmi egyéb -csak hajfonó szakkör :D-, Kati néni -meg Anita és mi, a Palotásy-sok- rávette Herczeg Sanyit, hogy jöjjön velünk Szentandrásra.
Kórus után még volt időm, úgyhogy miután -megpakolva a saját és Anita cuccaival. Mivel kérdeztem, hogy minden kell-e neki, vagy valamit hazavihetek? Így került hozzám a kabátja és egy felsője.- hazamentünk Kamival, csak ledobtam a cuccaimat, és eltekertem Zsóékhoz. Ebben így nincs is semmi különös. Csak két biciklivel mentem. Mert ugye volt a Zsóéktól kapott bicó, meg a Kamiéké, mert nehogymár visszafelé gyalogoljak az érparttól. Hát nem?! De! És hatalmas dicséret nekem, amiért csak egyszer vágódtam el majdnem! (De az ijesztő volt!!) Szóval épségben odaértem, aztán épségben haza -immár egy biciklivel. 
Otthon, bár volt akkor még háromnegyed órám indulásig -mert megbeszéltük Anitával, hogy fél 12-re bemegyek. Mert amúgy csak fél 1-kor volt a találkozó, de nyilván ne unatkozzon már egyedül a városban-, siettem. Ugyanis ismerem magamat. És igazam volt, úgy szállt el az a háromnegyed óra, mint öt perc. De tényleg! Elmentem WC-re, lepakoltam a cuccaimat, Kami gyorsan -de tényleg, kb. 5 perc alatt- kivasalta a hajam, beraktam a kontaktlencsét, elraktam a szemüvegem, egy kis szempillaspirál fel, táskába bedobálni minden szükséges cuccot, rohanás le a lépcsőn, kaja van? Van, tegyél a hot dog-ra, amit szeretnél. Köszönöm. Telenyomtam majonézzel meg ketchup-pal, gyönyörködtem "művemben", mikor beugrott. Anita kabátja. Rohanás -immár cipőben, kabátban, egy hotdog-gal a kezemben- fel a lépcsőn, majdnem elestem, de mégsem, taps. Felkapom a cuccait, le a lépcsőn. Sziasztok, légy jó, az leszek, este jövök, puszi-puszi. Rohanás ki a kapun, basszus, zárva. Hol a kulcsom. Az emeleten! Táskástól-kabátostól-fellépőruhástól-hot dogostól visszarohanás a házba, fel az emeletre, kb. 3 percig keresni a legeldugottabb helyeken a két darab kulcsot, aztán megtalálni az ágyon... Rohanás.
Végül egy perc késéssel értem oda a megbeszélt helyre, a Déryné-hez. És taps!
Akkor ott leültünk beszélgetni, és bár volt egy óránk, mégsem volt. Mert kb. minden második embert ismert, és mindenki odajött felköszönteni, meg dumáltak, meg minden. Szóval gyorsan el is szaladt az az egy óra. Egyébként kedvesen kiröhögött, amiért elhoztam a kabátját és felsőjét, merthogy nem kellett volna -de este örült neki! :D. Kiderült, hogy NAGYON nem jön be neki a kontaktlencse (pacsi Kamival). Majdnem elhányta magát, mikor kiesett... Vicces volt :D Aztán már jöttek a többiek is, egyszercsak odatalált hozzánk a buszunk is. És ez hatalmas szó tekintve a sofőrt! Ugyanis ugyanaz a csávó volt, aki Komáromba vitt minket (itt halkan megjegyezném, hogy kétszer tévedtünk el akkor...). 
A buszút tök jó hangulatban telt, akkor készültek az első képek (amiket hozni fogok, amint megkapom őket! Mármint nyilván a publikusabb felét. Bár ki tudja... :D). Aztán még kb. 300 másik. Aztán odaértünk, ott meg nem történt semmi. Vagyis az egyetlen érdemleges dolog az volt, mikor odafelé úton láttunk egy polgárőrségi LADÁT!!!!
Namármost, úgy volt, hogy 3-kor(!!!) kezdődik az egész, mi pedig fél 6-kor (!!!!!!!!) lépünk színpadra... Szóval még egy csomó időnk volt. Ez alatt volt hangpróba, aztán egy sima próba a házasságkötő teremben (ott öltöztünk :D), elmentünk, megnéztük a templomot, ahol mi Vikivel jól szórakoztunk: Rolival lefényképeztettük magunkat, ahogy én a gyóntatószék papi részében, Viki meg a gyónó részében térdel, és meggyón nekem :D Szóval végül is hamar eltelt az a 4 óra a fellépésig, sőt, találkoztam Sárával és Ágival is! *-* Úgy örültem nekik!
Közben meg végig pörögtem, énekeltem, táncoltam, ugráltam, tanítottam Anitát jászságizni, ugyanis hulla fáradt és kimerült voltam, és rajtam ez úgy jön ki, hogy pörgök. Jobban, mint egyébként.
Aztán felléptünk, de a színpadra menetel előtt iszonyat rosszul lettem -mert az egy hot dog óta semmit nem ettem, és nem is voltam vacsira sem befizetni. Hányingerem volt, fájt a fejem, szédültem és melegem volt. De aztán felmentünk a színpadra, és nem koncentráltam rá. Egyébként hatalmasat arattunk, a mise után még füttyögtek is! Jók voltunk, de ez nem meglepő :3 Hátul láttam Erikát, Csöpi nénit meg még pár Cantate Nobis-os emberkét, Vikivel végig vigyorogtunk, mint mindig :D
Fellépés után átöltöztünk, aztán kimentünk kicsit levegőzni, és csak annyit láttunk, hogy Anita, Eszti és Sanyi elrohannak. Odakiáltották, hogy "Sziasztok" és leléptek a járatos busszal. Így maradtunk mi, hatan: Viktor, Viki, Dóri, Roli, Tomi és én. Tomi meg Roli elmentek kajálni a többi vacsorázóval, Dóri kiment telefonálni, és így hárman, a két V. és én maradtunk. Leültünk a szőnyegre, vadásztunk szendvicset, meg Viktor bedobott egy epres croissant-t is a közösbe, plusz szereztünk bort, amit felöntöttünk kólával, de nem volt annyira jó. De nagyon jó képek készültek, meg hatalmasakat nevettünk. Aztán, miután "megpiknikeztünk", átmentünk a fellépő terembe. Vettünk Erika segítségével sört, meg elhoztunk pár fürt szőlőt is, és visszamentünk még egy kicsit a házasságkötő terembe. Ott viszont volt egy nő, aki iszonyatosan idegesített, így nem sokkal később mégis visszamentünk "partizni". Pont a Cantate jött -csak úgy felmentek a színpadra, és dalolásztak egy tök jót-, úgyhogy helyet foglaltunk, és felvettük videóra. Nagyon jók voltak! Meg is tapsoltuk őket rendesen, sikongattunk is. Aztán miközben lejöttek a színpadról hátul egy fiúkórus rákezdett spontán egy dalra, mi meg a nagy forgolódás közepette megláttuk Rolit és Tomit, úgyhogy odahívtuk magunkhoz őket. Aztán az a csapat, akik nem sokkal korábban hátul énekeltek, előrejöttek, és nem vesződtek azzal, hogy felmenjenek a színpadra, lent álltak fel. Ők is énekeltek, hatalmas hangulatot csináltak, mi, Vikivel nagyon élveztük. Viktor azt is felvette Viki kamerájával, majd felteszem YouTube-ra, és belinkelem. Ja, meg a polgármester már kicsit sokat ivott, és ő is ott énekelt, meg megtáncoltatta a karmestert, meg ilyenek XD Nagyon jókat nevettünk :D Aztán már csak össznépi éneklés volt, ahol a háromnegyed nép nem tudta a szöveget. Közben körbekínált egy nő pálinkát, és minket is megkínáltak. Ekkor jött el a pillanat, amikor életemben először ittam pálinkát. Nem kaptunk sokat, Tomi egyáltalán nem kért, mert kocsival volt, és mindenkinek különböző reakciója volt: Viki nagyon fintorgott, elsőre nem jött be neki, Tomi nagyon jól szórakozott rajta, Viktor csak megitta, és bólogatott, hogy jó, Roli is helyeselt, miután ivott, én meg -szerintem a legtöbbet kaptam... nem tudom, miért XD- csak gyorsan, egy huzamra megittam, és kivételesen én is vágtam fejet. Erős volt. De egyébként nem rossz, és ez, ellentétben az első vodkámmal, mart. Aztán elment a nő, és közben elmeséltük a fiúknak, hogy ez volt az első alkalom, hogy pálinkát ittunk, ők meg gyakorlatilag úgy néztek ki, mint akik mindjárt máglyára vetnek minket, de minimum megkorbácsoltatnak Istenkáromlásért :D Nagyon sokáig csak hitetlenkedve bámultak ránk, aztán elröhögték magukat, hogy nem hiszik el, ez nagyon durva, hű. Szóval egészségesen ki lettünk röhögve, hogy negyedikesekként még nem ittunk rövidet. Erre én azzal védtem magam, hogy hé, én már ittam vodkát. Arról nem is beszélve, hogy mikor kiderült, hogy én 12 éve néptáncolok, úgy néztek rám, mintha legalább én szartam volna a spanyolviaszt. Közölték, hogy szar néptáncos vagyok, mert még nem ittam. Hát mondom booooocs XD
Aztán arra lettünk figyelmesek, hogy Kati néni felmegy a színpadra, maga előtt noszogatva Béla bácsit. Leült a zongorához, és akkor játszott dalokat, mi meg, amiket tudtunk, énekeltünk. Közben Roli azzal szórakozott, hogy felkéri Kati nénit táncolni. Amire sajnos nem volt lehetősége, de megnéztük volna :D Aztán mindenki szedelőzködni kezdett, mi meg még akartunk egy csoportképet az ötös csapatunkról -Dóri akkor el volt tűnve. Közben kaptunk egy második kört is a pálinkából. Nem fáztam :D Csak hogy egy szép, magyar mondatot is belerakjak a beszámolóba xd. Szóltunk is egy előttünk öltözködő nőnek, hogy csinálna-e rólunk egy képet. Beálltunk, illetve beültünk, de a nő valószínűleg csak annyit hallott, hogy "képet", mert visszahívta a csapattársait, és bepózoltak. Ezen sírásig nevetek még még most is. Aztán végül lefotóztuk őket, és megbeszéltük, hogy elküldjük Facebook-on nekik a képet. Majd végre megértette a nő, mit szeretnénk, és csinált rólunk egy képet. Aztán elmentek, és csak egy kórus maradt ott rajtunk kívül. Végül Roli odaült a zongorához, és játszani kezdett. Nem tudtunk dalt, de végül mondtuk a Vidéki Sanzont. És mivel nekem látnom KELLETT, ahogy elzongorázza, felültem mellé. Majd Viki is. És Viktor. Meg egy idő után Tomi is. Sőt, valamikor közben csatlakozott Dóri is. Így mi, fiatalok fent dalolásztunk a színpadon, egy páran meg a kórustagok közül odalent. Namármost. Tudni kell, hogy IMÁDOM, ha valaki zongorázik. Elképesztő! Annyira jó nézni, ahogy ütögetik a billentyűket, ezzel hihetetlenül szép dallamokat csalnak elő! Elénekeltük a Vidéki Sanzont, meg nem tudom a sorrendet, de volt a 67-es út, a Te majd kézen fogsz és hazavezetsz, az Aranyeső, mert cigánynótát kértek, meg ilyesmik. Mi meg végig énekeltünk, már amit tudtunk. Óriási nevetések voltak, mikor elrontottuk vagy felejtettük a szöveget, szóval végül jó hangulat alakult ki. Amire -én legalábbis- egyáltalán nem számítottunk. Közben Tomi kérdezte, hogy tudom-e Avicii (nem "Avicsi", hanem "Éjvíszi"!!) Wake Me Up dalszövegét. Bólogattam, ő meg megpróbált szerezni egy gitárt. A kócos hajú bácsitól, aztán még valamelyik nőtől. Végül megkapta, hogy hol van a gitár, de a könyvtár meg már zárva volt.... Szóval nem jött össze. És amúgy is mennünk kellett. Ott sürgettek minket, hogy "Siessünk már!" "Menjünk már!" stb... Mi meg sétálunk vissza az öltözőbe, nem siettünk sehová, és kérdeztük, hogy "Hol van a busz?". Merthogy annyira siettettek minket. Erre azt a választ kaptuk, hogy "Még nincs itt, de már jön." Mondom ja, akkor jó.... XD Bementünk, összeszedtük a cuccainkat, és közben megbeszéltük, hogy akkor is összehozzuk az éneklős partit. Kiderült, hogy Tominál van zongora is, gitár is. Úgyhogy majd megyünk hozzá valamelyik hétvégén, és dalolunk egyet :D Aztán végül megjött a busz, felszálltunk rá, és Tomi kérdezte, hogy hazavigyen-e, tekintve, hogy ő a Érparton lakik, én meg közel az Érparthoz. Mondtam, hogy aha, tök jó lenne. Aztán a buszúton visszafelé énekelgettünk, jókat röhögtünk, és Tomi kapott egy hívást Esztitől (vagy ő hívta fel, vagy nem tudom pontosan, hogy volt), amiből kiderült, hogy a moziparkban vannak. Végül az lett a hazamegyünk dologból, hogy mégsem megyünk haza, hanem csapódunk Anitáékhoz. Azon, hogy Tomi közölte Esztivel, hogy "Zsófi meg Viki totál részegek", ha saccolnom kéne, úgy 10 percig nevettünk visítva. Merthogy nem voltunk azok. De mindegy, vicces volt.
Aztán leszálltunk, de előtte a Dózsára vezető út után leraktuk Viktort, aki nem tartott velünk. Mindent beraktunk Tomi kocsijába, aztán elindultunk a nem messze lévő moziparkba. Anitáék tényleg ott voltak. Fáztak, én meg mondtam, hogy amúgy a kabátja még a kocsiban van, merthogy elhoztam. El is mentek érte Tomival. Aztán megbeszéltük (vagyis ők, mi meg, Vikivel, az "avatatlanok", helyeseltünk), hogy elmegyünk az Osterba. Tudni kell, hogy én a hely előtt sokszor elmentem már, de még egyszer sem voltam bent. Viki is csak egyszer. Ott, míg vártuk, hogy mindenki elszívja a cigijét (Anita megkínált minket, de mindketten elutasítottuk, mire helyeslően bólintott, és közölte, hogy "teszt" volt.), megjött Evelin, Anita egyik barátnője. Eszti közölte, hogy külföldi, nem magyar, Evelin meg beszélt Angolul-(talán) románul, én meg tökre bevettem, hogy nem magyar. Ezért is kiröhögtek, és közölték, hogy inkább menjek el, keressem a bazilikát.... :D
aztán bementünk, és egy idő után táncoltunk. Volt pár jó dal, amire tudtunk táncolni, de a legtöbb gagyi volt. Jó, nem annyira, csak egy kicsit :D Végül nem maradtunk sokáig, 23:10-kor eljöttünk a két fiúval meg Vikivel. De azért végül csak szülinapi-buliztunk Anitával, ahogy eredetileg terveztük Vikivel! És amúgy tök jó volt, nem is tudom, mit gondoltam korábban...
Visszasétáltunk a kocsihoz, és Tomi sorban hazavitt mindenkit. Először Vikit Gergőhöz, aztán Rolit, végül engem is kitett a házunk előtt.

Itthon valahogy betaláltam a zárba a kulcsommal, aztán, mivel nem akartam mindenkit felverni, nem kapcsoltam villanyt, úgy jöttem fel a lépcsőn. Aha, de beakadt a lábam az egyik lépcsőfokban, és hatalmasat estem. Alig éreztem amúgy XD És most itt vagyok.

Az egész nap egyébként összességében őrületesen jó hangulatban telt, mármint én nagyon élveztem, kellett a kikapcsolódás a több hetes hajtás után.
Elképesztően jó volt kikapcsolni, nem gondolni semmire, ami nyomaszt, csak annyira vigyorogni, hogy belesajdult a szám, beszélgetni, énekelni, táncolni, bulizni.
Hozok képeket, amint lesznek!! :D

Ajánlott dalaim, csak mert daltapadásom van, és imádtam:


Bo×××

You Might Also Like

0 megjegyzés

Flickr Images